PKKB utasította el a Mercedes-Benz Credit követelését, mert a szerződést nem az adós írta alá.
Egy hosszú eljárás végére került pont azzal, hogy a bíróság kimondta, a szerződés alakilag érvénytelen, mert azon nem az ügyfél aláírása szerepelt, hanem csak a nevét utánzó aláírás látható. Ennek a ténynek a megállapításhoz igazságügyi szakértő bevonása volt szükséges, így azonban minden kétséget kizáróan megállapítást nyert a „csalás”.
Az ügy első fokon jogerős.
Érdemes megemlíteni, hogy a pénzintézeti képviselet oldalán a DH törvények és jogegységi határozatokra való hivatkozás a jobb időket megélt jogászoknál általában felháborodást és az indokoltnál magasabb pulzuszámot eredményez. Ebben az ügyben, a Mercedes-Benz Credit jogi képviselője szerint: „…a Kúria 2/2016 számú polgári elvi döntésére hivatkozva kifejtette, hogy a szerződés az alakiság megsértése ellenére érvényes, ha azt mindkét fél teljesítette, a gépjármű átadásra került.” (idézet az ítéletből, kiemelés tőlünk)
A bank megsértette, kihagyta, nem közölte, eltitkolta, nem mondja meg, átszámolta, kijavította, elévült, de teljesen mindegy mi a hiba, majd a bíróságot megkérjük, hogy jól javítsa ki, mert ezt kell tennie! Számtalan ügyben és egyre biztosabban hivatkoznak a banki képviselők arra, hogy a szerződések minden hiba, törvénytelenség ellenére reparálhatóak és csak nagyon-nagyon kevés bírónak van mersze ezt megkérdőjelezni és ezzel az igazságszolgáltatás valódi (eredeti?) célját szolgálni. Hála nekik…
