Újabb ügyben utasította el a Lombard követelését a bíróság az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás hiánya miatt.
A Lombard Lízing szerződései esetében egyre-másra érkeznek hozzánk a pénzintézetet elmarasztaló ítéletek, úgy látszik a bíróságok végre meglátták, hogy nagyítóval sem lehet találni olyan szerződést, amely megfelelne a szabályozásoknak, ezért éppen itt az ideje ezt ki is mondani.
A hazai bíróságok a polgári jogegységi határozatokat (PJE) devizás ügyekben szentírásnak tekintik és kirívó esetekben még az Európai Bíróságok által hozott végzések fölé is helyezik. Ezért fordulhat elő, hogy például a 6/2013 PJE-re hivatkozva a szerződésből hiányzó kamatot utólag, hosszú évekkel később pótolják a pénzintézet kérésére. Persze ez csak egy csavar a sok közül, amit az utóbbi években a jogrendszerünk kitalált a bankok megmentésére, ám szerencsére az adósokat képviselő jogászok és maguk az adósok is kiharcoltak újabb „jogokat” magasabb pódiumokról, melyeket már nem lehet csak úgy fölülírni egy jogegységivel és talán a bírók is szeretnék eltüntetni a függetlenségükön esett foltot. Ennek a helyzetnek az eredménye, hogy ilyen felemás ítéletek is születhetnek.
Mitől lett az ítélet felemás? Attól, hogy az ítélet egyik részében a bíróság , a 6/2013 szentírásPJE iránymutatásai alapján pótolta a szerződésből hiányzó kamatot és e tekintetben érvényesnek nyilvánította a szerződést, viszont a 2/2014 szentírásPJE-re valamint a 93/13 EGK irányelvre hivatkozva az árfolyamkockázatról szóló, megfelelő tájékoztatás hiánya miatt végül elutasította a Lombard keresetét. Tehát az ítélet kedvezően alakult az adós számára, és csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a 2/2014 szentírásPJE ugye már 2014-ben ismert volt, vagyis már azóta is felismerhető lett volna, hogy a tájékoztatás nem volt kielégítő, de ehhez kellett még néhány előzetes döntéshozatali eljárás is az Európai Bíróságtól, hogy a szentírásPJE-t összeolvassák végre már egy magasabb szintű szabályozással (93/13 EGK irányelv) és így kiderüljön a bíróságok számára, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatásnak picit részletesebbnek kellett volna lennie ahhoz, hogy a hitelezők az ebből származó kockázatot korlátlanul az adósra terhelhessék. Mindenesetre most úgy tűnik, hogy a bíráink az eléjük kerülő ügyekben bátrabban mernek az adósnak igazat adni, de az is lehet, hogy a Kúriának kellett a hátsó vágányokon a lámpákat zöldre állítani ehhez.
Az ítélet indokolásából látható, hogy a tájékoztatásnak mit és hogyan kellett volna tartalmaznia:
A 2/2014 PJE 1. pontja szerint, ha a fogyasztó árfolyamkockázat valós tartalmáról nem kapott világos és érthető tájékoztatást, vagy olyan tartalmú tájékoztatást kapott, amelyből nem volt világos a kockázat korlátlansága és realitása, az árfolyamkockázat teljes egészében tisztességtelen, vagyis a fogyasztó – a 93/13 EGK irányelv 6. cikkének első bekezdése alapján – egyáltalán nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére.
A tájékoztatásból ki kell tűnnie,
1. az árfolyamváltozás hatására a törlesztőrészlet összege korlátozás nélkül (akár többszörösére is) megemelkedhet;
2. az árfolyamváltozás iránya és mértéke előre nem állapítható meg, annak nincs felső határa;
3. a fenti árfolyamváltozás lehetősége valós, vagyis a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet;
A fentiekre tekintettel a tisztességtelenség megállapításának alapja az, hogy az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó a kapott tájékoztatás alapján nem láthatta át azt reális lehetősége áll fenn annak, hogy az árfolyamváltozásának hatására az általa teljesítendő szolgáltatás mértéke a hitel futamideje alatt akár korlátlanul is megnövekedhet, vagyis úgy vállalta az ügylet jellegéből eredő árfolyamkockázatot, hogy nem volt tisztában annak valós tartalmával.
Az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezés a szerződéses főszolgáltatást meghatározó szerződéses kikötés, ezért annak érvénytelensége esetén a szerződés egészének érvénytelenségét eredményezi, ebben az esetben lényegében azt állapítja meg, hogy a fogyasztó az árfolyamkockázat viselésére egyáltalán nem kötelezhető.„
( 19.P.20.652.2018.21 ítélet, 89. oldal, kiemelések tőlünk, szerk.)
Az adóst dr. Csitos Eszter ügyvéd képviselte az eljárás során.
dr. Csitos Eszter (Kecskemét) email: csitoseszter@gmail.com
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak. Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.ugyvedsikerek.hu és www.hitelsikerek.hu webcímeken keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
Amennyiben Ön eseti megjelenés, napi hír keretében és/vagy állandó megjelenésben szeretne az ÜgyvédSikerek – HitelSikerek.hu oldalon szerepelni kérjük az alábbi űrlap kitöltésével jelezze azt számunkra, hogy tájékoztatni tudjuk a megjelenésre vonatkozó információkról.
A megjelentetés lehetősége a jogász szakma képviselőire vonatkozik, beleértve a civil szervezeteket is (adószámmal rendelkezők).
