A Lombardnak nincs kegyelem

Újabb ügyben utasította el a Lombard követelését a bíróság az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás hiánya miatt.
A Lombard Lízing szerződései esetében egyre-másra érkeznek hozzánk a pénzintézetet elmarasztaló ítéletek, úgy látszik a bíróságok végre meglátták, hogy nagyítóval sem lehet találni olyan szerződést, amely megfelelne a szabályozásoknak, ezért éppen itt az ideje ezt ki is mondani.

A hazai bíróságok a polgári jogegységi határozatokat (PJE) devizás ügyekben szentírásnak tekintik és kirívó esetekben még az Európai Bíróságok által hozott végzések fölé is helyezik. Ezért fordulhat elő, hogy például a 6/2013 PJE-re hivatkozva a szerződésből hiányzó kamatot utólag, hosszú évekkel később pótolják a pénzintézet kérésére. Persze ez csak egy csavar a sok közül, amit az utóbbi években a jogrendszerünk kitalált a bankok megmentésére, ám szerencsére az adósokat képviselő jogászok és maguk az adósok is kiharcoltak újabb “jogokat” magasabb pódiumokról, melyeket már nem lehet csak úgy fölülírni egy jogegységivel és talán a bírók is szeretnék eltüntetni a függetlenségükön esett foltot. Ennek a helyzetnek az eredménye, hogy ilyen felemás ítéletek is születhetnek.

Mitől lett az ítélet felemás? Attól, hogy az ítélet egyik részében a bíróság , a 6/2013 szentírásPJE iránymutatásai alapján pótolta a szerződésből hiányzó kamatot és e tekintetben érvényesnek nyilvánította a szerződést, viszont a 2/2014 szentírásPJE-re valamint a 93/13 EGK irányelvre hivatkozva az árfolyamkockázatról szóló, megfelelő tájékoztatás hiánya miatt végül elutasította a Lombard keresetét. Tehát az ítélet kedvezően alakult az adós számára, és csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a 2/2014 szentírásPJE ugye már 2014-ben ismert volt, vagyis már azóta is felismerhető lett volna, hogy a tájékoztatás nem volt kielégítő, de ehhez kellett még néhány előzetes döntéshozatali eljárás is az Európai Bíróságtól, hogy a szentírásPJE-t összeolvassák végre már egy magasabb szintű szabályozással (93/13 EGK irányelv) és így kiderüljön a bíróságok számára, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatásnak picit részletesebbnek kellett volna lennie ahhoz, hogy a hitelezők az ebből származó kockázatot korlátlanul az adósra terhelhessék. Mindenesetre most úgy tűnik, hogy a bíráink az eléjük kerülő ügyekben bátrabban mernek az adósnak igazat adni, de az is lehet, hogy a Kúriának kellett a hátsó vágányokon a lámpákat zöldre állítani ehhez.

Az ítélet indokolásából látható, hogy a tájékoztatásnak mit és hogyan kellett volna tartalmaznia:

A 2/2014 PJE 1. pontja szerint, ha a fogyasztó árfolyamkockázat valós tartalmáról nem kapott világos és érthető tájékoztatást, vagy olyan tartalmú tájékoztatást kapott, amelyből nem volt világos a kockázat korlátlansága és realitása, az árfolyamkockázat teljes egészében tisztességtelen, vagyis a fogyasztó – a 93/13 EGK irányelv 6. cikkének első bekezdése alapján – egyáltalán nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére.
A tájékoztatásból ki kell tűnnie,
1. az árfolyamváltozás hatására a törlesztőrészlet összege korlátozás nélkül (akár többszörösére is) megemelkedhet;
2. az árfolyamváltozás iránya és mértéke előre nem állapítható meg, annak nincs felső határa;
3. a fenti árfolyamváltozás lehetősége valós, vagyis a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet;


A fentiekre tekintettel a tisztességtelenség megállapításának alapja az, hogy az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó a kapott tájékoztatás alapján nem láthatta át azt reális lehetősége áll fenn annak, hogy az árfolyamváltozásának hatására az általa teljesítendő szolgáltatás mértéke a hitel futamideje alatt akár korlátlanul is megnövekedhet, vagyis úgy vállalta az ügylet jellegéből eredő árfolyamkockázatot, hogy nem volt tisztában annak valós tartalmával.

Az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezés a szerződéses főszolgáltatást meghatározó szerződéses kikötés, ezért annak érvénytelensége esetén a szerződés egészének érvénytelenségét eredményezi,
ebben az esetben lényegében azt állapítja meg, hogy a fogyasztó az árfolyamkockázat viselésére egyáltalán nem kötelezhető.
( 19.P.20.652.2018.21 ítélet, 89. oldal, kiemelések tőlünk, szerk.)

Az adóst dr. Csitos Eszter ügyvéd képviselte az eljárás során.
dr. Csitos Eszter (Kecskemét) email: csitoseszter@gmail.com

Banktechnikai számításokErdősi Éva
mobil: 06 70 324 4298web, kattintson

Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Ügyével keressen fel egy jogi képviselőt, akivel a szerződésével kapcsolatos minden esetleges jogi lépést megbeszélhet. Az oldal üzemeltetője a közzétett tartalmak szakszerűtlen felhasználásából eredő károkért semmiféle felelősséget nem vállal.