AB Panasz

dr. Csitos Eszter és az általa képviselt egyesület munkatársai közreműködésével megfogalmazott, majd 52 Országgyűlési képviselő által aláírt Alkotmánybírósági panasz került benyújtásra, melynek tárgya a devizahiteles törvények egyes paragrafusainak nemzetközi szabályozásokba való ütközése.

A benyújtók az eljárásban azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a Devizahiteles (DH) törvények 37.§ és 37/A.§-ainak nemzetközi szerződésekbe való ütközését és semmisítse is meg azokat.

Érvelésük szerint több nemzetközi szerződés is (Lisszaboni, Római, Európai Unió Működéséről szóló) egyértelművé teszi azt, hogy a nemzetközi jognak elsőbbsége van a nemzeti joggal szemben, melyet például a C-6/64 számú (Costa vs. Enel) ügyben született határozatával is megerősített.

A panasz benyújtása azért vált szükségessé, mert a DH törvények bizonyos szakaszai ellentétesek a nemzetközi szabályozással, ezért azokat meg kell semmisíteni.

Jelenleg a DH törvények alapján a hazai bíróságoknak a deviza szerződések semmissége kapcsán a szerződések “életben tartására” kell törekedniük (érvényessé/hatályossá nyilvánítás). Tehát ha az adós azt kéri a keresetében, hogy a bíróság állapítsa meg a szerződésének érvénytelenségét valamely ok miatt az csak úgy teheti meg, ha ennek az érvénytelenségnek a jogkövetkezményét is megjelöli, ami azt jelenti, hogy a szerződés lehet, hogy érvénytelen, de adott változtatásokkal továbbra is érvényes lesz. A DH törvények szabályai elvették az adósoktól a szerződésük semmissé tételének lehetőségét, felülírva azt, hogy szabadon dönthessenek a teljes semmisséggel járó következményekről.
Emiatt több hazai bíróság is az Európai Bírósághoz fordult, előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve, melyekből a legutóbbi a C-118/17 számú ügyben született határozat lehet az eddigi legjelentősebb a szerződések semmisségének tárgyában. Az uniós eljárásban a magyar bíróság által feltett konkrét kérdések alapján azt vizsgálták, hogy a mindenek alapját képező “A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvben” meghatározottak összhangban vannak-e a nemzeti szabályozással.

A C-118/17 döntés – a konkrét ügyhöz és kérdéshez kapcsolódóan tett –megállapításaiból következően a 2014. évi (DH) törvények nem összeegyeztethetőek a 93/13/EGK irányelvvel!

A C-118/17-es határozat után a Kúria sajtóközleményt tett közzé (itt), mely után a Hitelsikerek ügyvédei tájékoztatást adtak ki a Kúria értelmezését javítandóan (itt).
Néhány nap múlva a Kúria újabb tájékoztatást tett közzé (itt), mely az ügyhöz kapcsolódóan összeült Konzultációs Testület álláspontját tárja fel és a nyári ítélkezési szünet előtti további megállapítások közlését helyezi kilátásba. A Hitelsikerek ügyvédei erre is reagáltak (itt).
A C-118/17-es ügy előterjesztője dr. Szepesházi Péter álláspontja is világosan kifejezi, hogy a szerződések semmissége megállapítható, a közlemény elérhető itt.

A Kúria közleményeiből nem olvasható ki egyértelműen, hogy a szabályozások közötti ellentmondásokat azonnal feloldják – bár erre minden felhatalmazásuk meglenne, önálló hatalmi ágról lévén szó -, ezért az adósokat képviselő és a jogállamiság mellett elhivatott fogyasztóvédelmi szakemberek a rendelkezésre álló lehetőségek közül igyekeznek mindent kihasználni, hogy a felborult egyensúly helyreálljon. Ez az AB panasz is ezt a célt szolgálja és bízzunk benne, hogy az Alkotmánybíróság számára világosan kitűnik az összeegyeztethetetlenség és a megfelelő döntésével segít helyreállítani a jogrendben keletkezett anomáliát.

A fogyasztóvédelmi szakemberek a rendelkezésre álló lehetőségek közül igyekeznek mindent kihasználni, hogy a felborult egyensúly helyreálljon. Ez az AB panasz is ezt a célt szolgálja és bízzunk benne, hogy az Alkotmánybíróság számára világosan kitűnik az összeegyeztethetetlenség és a megfelelő döntésével segít helyreállítani a jogrendben keletkezett anomáliát.

Az Alkotmánybíróság oldaláról is letölthető a beadvány: itt

Az oldalra feltöltött tartalmak, tanácsok, tőlünk származó hozzászólások csak útmutatásnak tekinthetők, de semmiképpen sem jogi tanácsnak!
Konkrét ügyben keressen fel egy jogi képviselőt, akivel a szerződés tanulmányozását követően kialakíthatja a személyre és szerződésre szabott stratégiát.
Az oldal üzemeltetője a közzétett tartalmak szakszerűtlen felhasználásából eredő károkért semmiféle felelősséget nem vállal.