A Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.180/2020/8. számú közbenső ítéletével a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt. Életbiztosítással kombinált Lakossági Jelzálog Kölcsönszerződésének (Adósságrendező kölcsön) érvénytelenségét állapította meg.
Adott ügyben az elsőfokon eljáró bíróság elutasította a felperes/adós keresetét, azonban a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést megalapozottnak találta és mivel az a teljes ítéletre kiterjedt, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét teljes terjedelemben bírálta felül.
„[40] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak a másodlagos kereset körében azárfolyamkockázatot tartalmazó szerződéses rendelkezések tisztességtelensége hiányára levont jogi következtetésével nem értett egyet.„
Az ítélet indokolásából kiemelendő:
„[57] A „Nyilatkozat deviza alapú hitelekhez (akciós)” elnevezésű okirat valóban tartalmaz arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, azonban a kockázatviselés mikéntjére, a kamatterhek mértéke változására nézve e tájékoztatás megfelelő felvilágosítást nem ad; abból úgy tűnik, mintha a fizetési terhek mértékének változása arányaiban teljes egészében megegyezne a forint/deviza árfolyamváltozás mértékével. Ezt erősítik a szerződés IV.3., IV.4., V.1.2. és V.2.5. pontjaiban foglalt azon rendelkezések is, miszerint az adós a törlesztőrészletek megfizetéséhez szükséges deviza átváltásából eredő árfolyamkockázat viselésére köteles.
[58] Emellett az alperes által az árfolyamkockázat körében adott tájékoztatás – különösen a szóban kapott tájékoztatásra, és a szerződés egyéb rendelkezéseire tekintettel – nem felel meg az EUB C-186/16. számú ítéletének rendelkező része 2. pontjában foglalt, a C-51/17. számú ítéletének 74., 75. és 78. pontjában írt kritériumoknak és a 2/2014. PJE határozatban megfogalmazott követelményeknek, miszerint a tájékoztatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a fogyasztó értékelni tudja a feltétel pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is.
A szerződés deviza átváltásból eredő kockázatra utaló rendelkezései, valamint a kockázatfeltáró nyilatkozat azon – a fellebbezésben is hivatkozott – kitételei, miszerint „nem lehet pontosan tudni előre”, hogy mennyi forint kell az azonos összegű törlesztő részletek devizában megfizetéséhez, valamint, hogy az árfolyamkockázat „okozhat növekedést, de csökkenést egyaránt”, figyelemfelhívó, figyelmeztető jellegűnek nem tekinthetők, és alkalmasak a deviza alapú hitel felvételéből eredő kockázatok elbagatellizálására.
A szerződés az árfolyamváltozásnak a törlesztésre gyakorolt hatásaira, gazdasági következményeire és a törlesztés elnehezülése mértékének korlátlanságára nézve nem ad felvilágosítást. Abból nem tűnik ki, hogy a forint CHF devizához képest súlyos leértékelődése és a külföldi kamatlábak emelkedése a törlesztő részletekre milyen hatást gyakorol, mint ahogy az sem, hogy az árfolyamváltozás nem elhanyagolható kockázatot jelent, és nem csak elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztő részleteket. E rendelkezésekből mindösszesen annyi következhet, hogy a fizetési kötelezettség függ a deviza árfolyam alakulásától. Az egyenlet közlése, szöveges magyarázat hiányában az árfolyam mechanizmusának bemutatására, az abból eredő kockázat feltárására nem alkalmas. E rendelkezésekből nem tűnik ki, hogy a fogyasztókra hátrányos árfolyamváltozásnak, valamint az ebből adódó többlet fizetési kötelezettségnek felső határa nincs, az korlátlan, nem tűnik ki, hogy az árfolyamváltozásból eredően a törlesztőrészlet akár jelentősen is megemelkedhet, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós. Nem derül ki a tájékoztatásból, hogy a kockázat nem elhanyagoló mértékű, illetőleg, hogy a forint súlyos leértékelődése a pénzügyi kötelezettségekre milyen hatással lehet, ahhoz képest milyen arányban változhat a fizetési kötelezettség mértéke.”
Végső megállapítása az ítéletnek : „[70] Az alperes a szerződéskötést megelőzően nem tett eleget az árfolyamkockázatra vonatkozó megfelelő tájékoztatási kötelezettségének, ezért a főszolgáltatást megállapító szerződési feltételnek minősülő szerződéses rendelkezés semmissége a Ptk. 239. § (2) bekezdése alapján a szerződés egészének érvénytelenségét vonja maga után.”
Az adóst az eljárásban dr. Madari Tibor ügyvéd képviselte.
Elérhetőségek: 1025 Budapest, Frankel Leó u. 5. magasfszt 2.
Telefon: 336-0516, 336-0517; www.madari.hu; E-mail: madari@madari.hu
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
