A Fővárosi Ítélőtábla a 6.Pf.20.201/2023/4-II. számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva az Erste Bank Hungary Zrt. kölcsönszerződésének érvénytelenségét állapította meg. Az ítélet jogerős.
Az adós (felperes) és a hitelező (alperes) között 2007-ben deviza alapú, lakásvásárlási célú, életbiztosítással kombinált kölcsönszerződés jött létre, melyet a hitelező 2017-ben azonnali hatállyal felmondott. Az adós a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása iránt terjesztett elő keresetet, mely ügyben az eljáró bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a felek között létrejött kölcsönszerződés 20%-os árfolyamemelkedést meghaladó részében semmis, ezen felül pedig a kölcsönszerződést a bíróság érvényessé nyilvánította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az adós a megismételt eljárás során pontosított keresetében kérte a kölcsönszerződés VII.2. pontjának érvénytelenségét megállapítani (hivatkozva az árfolyamkockázatról való tájékoztatás elégtelenségére) , mely az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi, továbbá kérte az érvénytelenség jogkövetkezményeinek a levonását is. Alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az adós terjesztett elő fellebbezést, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és keresetének teljesítése érdekében. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezést a másodfokú bíróság alaposnak találta, a megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróság érdemi döntésével nem értett egyet.
Ítéletében kifejtette, hogy az Európai Unió Bíróságának döntései a magyar bíróságokra is kötelező gyakorlata szerint a szerződési feltételek átláthatóságának követelménye szerint a tájékoztatás tartalmának, az árfolyamváltozás mechanizmusának érthetősége a fogyasztói szerződésben nem elegendő, hiszen a fogyasztó a szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van, többek között a tájékozottsági szintje tekintetében, ezért az átláthatóságra előirt követelményt kiterjesztően kell értelmezni. Ezért nem elég csupán az, hogy a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó a tájékoztatás alapján megérthesse, hogy az árfolyamváltozástól függően a kölcsön pénzneme és a fizetés pénzneme közötti átváltási arány változása kedvezőtlen következményekkel járhat a pénzügyi kötelezettségei tekintetében, hanem lehetővé kell tenni azt is, hogy megértse azt a „tényleges kockázatot” is, amelynek a szerződés teljes időtartama alatt kiteszi magát az árfolyam változása miatt. A másodfokú bíróság figyelembe vette a Kúriai határozatokat is és mindezeket együttvéve megállapította, hogy a perbeli Tájékoztatót, majd a kölcsönszerződést elolvasva a szokásosan tájékozott, észszerűen gondos és figyelmes, átlagos fogyasztó nem kerülhetett szerződéskötéskor abba a helyzetbe, hogy felismerje azt a tényleges kockázatot, amit a forint 20 éves futamidő alatt esetlegesen bekövetkező súlyos leértékelődése jelenthetett, melyet a szerződés további erre utaló kikötései sem segítettek.
Ezek alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy ”az árfolyamváltozás kockázatát korlátlanul a fogyasztó felperesre hárító szerződési feltételek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a felperes hátrányára állapították meg a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit, ezért az Irányelv 3. cikk (1) bekezdése és a rPtk. 209. § (1) bekezdése értelmében tisztességtelenek, és ebből az okból a rPtk. 209/A. § (2) bekezdése alapján semmisek.” (Ítélet 41. pont) Ezen feltételeknek az érvénytelensége pedig az egész kölcsönszerződés érvénytelenségét eredményezte. A kölcsönszerződés érvénytelensége jogkövetkezményeinek alkalmazásához a felek további nyilatkozataira és további bizonyításra van szükség (újabb elsőfokú eljárásban), ezért másodfokú bíróság közbenső ítéletet hozott, amellyel megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és megállapította a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségét. Az ítélet jogerős.
Az ítélet letölthető ITT – 6.Pf.20.201/2023/4-II., jogerős, dr. Fekete Tünde
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak. Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.ugyvedsikerek.hu és www.hitelsikerek.hu webcímeken keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
Amennyiben Ön eseti megjelenés, napi hír keretében és/vagy állandó megjelenésben szeretne az ÜgyvédSikerek – HitelSikerek.hu oldalon szerepelni kérjük az alábbi űrlap kitöltésével jelezze azt számunkra, hogy tájékoztatni tudjuk a megjelenésre vonatkozó információkról.
A megjelentetés lehetősége a jogász szakma képviselőire vonatkozik, beleértve a civil szervezeteket is (adószámmal rendelkezők).
