Új kezdet

Kedves Olvasóink!

Az alábbiakban a közelmúltban született C-51/17 ügy kapcsán kialakult közvéleményre, miszerint azonnal perelni kell, mert ez alapján a perek most már simán megnyerhetőek, kívánunk némi helyreigazító tájékoztatást közölni.

Az előzetes döntéshozatali eljárásokban (EDE) a bírák olyan kérdéseket fogalmazhatnak meg az Európai Unió Bírósága (EUB) felé, mely az ítélkezésben való döntésüket segíti elő úgy, hogy az a jogállami és európai közösségi normáknak is megfeleljen.

A legutóbbi a deviza alapú hitelezés miatt csapdába került adósok széles tömegét érintő ilyen döntés a C-51/17 számú Illyes ügy volt, melyben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy minden hazai szabályozás (DH törvények) ellenére/mellett lehetséges az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megfelelőségének vizsgálata a magyar bírák számára az előttük lévő konkrét ügyben.

Dr. Dantesz Péter az adóst képviselő ügyvéd szavaival: Az Európi Unió Bíróságának döntése kötelező a tagállami bíróságok számára, tehát nem egy opció a magyar bíróság számára, hogy azt alkalmazza vagy nem alkalmazza. Az Európai Unió Bíróságának a döntése egy jogértelmező döntés, tehát nem konkrét jogvitát dönt el, hanem azt, hogy az uniós irányelvet, adott esetben a 93/13-as fogyasztóvédelmi irányelvet hogyan kell értelmezni és ez a jogértelmezés kötelező a nemzeti bíróságok számára.

A fentiek tehát azt jelentik, hogy az adott perben az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megfelelőségének bizonyítása szükségszerűen előterjeszthető, mert a hazai bíróságnak azt vizsgálnia kell! Azonban ez nem azt jelenti, hogy az ügyekben már el is könyvelhető a siker, hiszen a bizonyítás körében felmerülő minden körülményt figyelembe véve kell a bíróságoknak döntenie abban, hogy a tájékoztatás megfelelő volt-e vagy sem. A kérdés csak arról szólt, hogy vizsgálható-e vagy sem és az igenlő válasz ad lehetőséget az adósoknak egy új kezdetre a jogérvényesítésben.
Köztudomású, hogy vannak egyes szerződéstípusok, ahol a tájékoztatás elmaradt, vagy a nem érte el a megfelelő szintet, de vannak olyan szerződések is szép számmal, ahol ezt a bank viszonylag jól körülírta. Mint minden jogi helyzetben, jól kidolgozott taktikával, természetesen megfelelő ügyvédi szakértelemmel azonban jó esély lehet a sikeres bizonyításra.

A Kúria, – mint minden korábbi esetben – az európai döntésre reagálva, tanácskozást tervez a közeljövőben. Félő, hogy a korábbiakhoz hasonlóan olyan “véleményt” közölnek, mely útmutatót kívánják majd a bírókkal betartatni és melyben talán nem az vélemény tükröződik majd elsősorban, melyet az uniós döntés kíván elérni. A Kúria tanácsát lehet segíteni vélemény nyilvánítással, melyről itt olvashatnak bővebben: Amit eladott a Kormány most visszaveheti a Kúria! Csatlakozzon Ön is!

Rádióriport a témában dr. Madari Tiborral, Barabás Gyulával és dr. Dantesz Péter:

Regiszter (2018. 09. 27. 12:25 – 13:00)

C-51/17 ügyben megjelent korábbi híreink: itt és itt, meg itt és itt, még itt is, meg itt.

Cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel (link és/vagyHitelSikerek és az írás címe) idézhetők, illetve tehetők közzé, beleértve a felhasznált képeket és csatolmányokat is.