A Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletével megszüntette a végrehajtási eljárást. A döntés jogerős.
A felperesek mint adósok, valamint a CIB Bank Zrt. mint hitelező 2007-ben közjegyzői okiratba foglalt deviza (CHF) alapú kölcsönszerződést kötöttek, melyet a hitelező 2011-ben közjegyzői okiratba foglaltan felmondott. A hitelező a kölcsönszerződésből eredő követelését 2017-ben engedményezte az alperes MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére. Az alperes 2019. június 18. napján végrehajtás elrendelése, valamint jogutódlás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő közjegyző előtt, aki megállapította a követelés tekintetében a jogutódlás tényét, egyúttal kiállította a végrehajtási záradékot, mely alapján a végrehajtást a felperes ellen az eljáró végrehajtó 2020-ban foganasította .
A felperes keresetében kérte a végrehajtás megszüntetését, hivatkozva arra, hogy a követelés 2016. július 15-én elévült, mivel a követelés 2011. július 15-én vált végrehajthatóvá ezt követően azonban a régi Ptk. 327. § (3) bekezdésében foglaltak ellenére öt év alatt végrehajtási cselekmény nem történt. Hivatkozását több – az álláspontját igazoló – Kúriai döntéssel is alátámasztotta. Az alperes az írásbeli ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, álláspontja szerint a tartozás esedékessé válását követően a 2015. május 14. napján kézbesítettnek tekintendő elszámolásról szóló értesítő levélbe foglalt felszólítás és a 2016. július 28. napján kézbesített fizetési felszólítás az elévülést megszakították. Indítványozta, hogy a bíróság jogkérdésben térjen el a felperes által hivatkozott Kúria BH2014.5.15. számú határozatától, mert az véleménye szerint téves jogértelmezésen alapul.
A bíróság a felperes keresetét alaposnak találta és a tényállás megállapítása után, kizárólag abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy közjegyzői okiratba foglalt és végrehajthatóvá vált követelések esetén csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést, avagy a régi Ptk. 327. § (1) bekezdése szerinti jogcselekmények, köztük a teljesítésre irányuló fizetési felszólítás is alkalmas-e az elévülés megszakítására. A bíróság az alperes jogi álláspontját nem tudta elfogadni, ugyanis a Vht. vonatkozó rendelkezései, valamint a Kúriai határozatok egyértelműsítik, hogy a közjegyzői okiratba foglalt végrehajtandó követelés elévülését végrehajtási cselekmények szakíthatják meg. Ezek alapján pedig a bíróság megállapította, hogy mivel az alperes csak a közjegyzői okiratba foglalt követelés esedékessé és végrehajthatóvá válását (2011. július 14.) követő 5 év elteltével, 2019. június 18-án terjesztette elő a végrehajtási kérelmét, így a végrehajtandó követelés, illetve az alperes végrehajtási joga elévült, mely alapján a bíróság a felperessel szemben indított végrehajtást megszüntette.
Az ítélet jogerős.
Az ítélet letölthető ITT – 30.P .300.606/2022/14., jogerős, dr. Némethi Gábor
Az oldalra feltöltött tartalmak nem minősülnek jogi tanácsnak!
Az ÜgyvédSikerek online hírportál (elérhető a www.hitelsikerek.hu webcímen keresztül), jogi szakmai igénybe vevő, megrendelő részére, ahol az adott tevékenységet, szakmai eredményt napi hírként mutatjuk be.
A cikkekben szereplő ügyvédeket Önök közvetlenül elérhetik
a hírben megadott elérhetőségeken vagy az ügyvédlista alapján.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége.
A cikkeink másolása, illetve annak részletei bármilyen formában csak forrásmegjelöléssel
idézhető, illetve tehető közzé, beleértve a felhasznált illusztrációkat, fotókat.
